Az asztrológia története:

Az asztrológia vagy csillagjóslás kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'tudomány' szavakból ered. A bolygók állásából határoz meg egy bizonyos időpontban bekövetkezett eseményt, vagy egy személy születését.

Az asztrológia kialakulása:

Kialakulását Európában Mezopotámia (Kr. e. 8. század) és Babilónia (Kr. e. 5. század) papságához kötik. Az egyiptomi asztrológia is Mezopotámiából ered, amely a görögökön és a rómaiakon keresztül jutott el az európaiakhoz.

Eleinte úgy tartották, hogy az emberre csak a Nap és a Hold gyakorol hatást, majd ezen a nézeten felülkerekedve jelentőséget tulajdonítottak a planétáknak, kialakultak a zodiákus jegyek. Befolyásoló tényezővé váltak a csillagok, az aszteroidák, majd ezeket együttesen kozmikus hatásnak nevezték el.

Az asztrológia tehát azt vizsgálja, miként hatnak ezek a kozmikus tényezők az emberi viselkedésre. Az asztrológia alapelve Hermész Triszmegisztosz Smaragdtábla tétele vált az asztrológia alapelvévé: "Quod est inferius, est sicut quod est superius, et quod est superius est sicut quod est inferius ad perpetranda miracula rei unius - ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd."

Az első ismert asztrológiai mű a mezopotámiai II. Szargon (Kr. e. 722-705) 72 részből álló műve volt.

Regiomontanus Esztergomban befejezett Tabulae directionum című munkájában közli a horoszkóp 12 házának számítási módját a régi Campanus-féle módszer figyelembevételével. Elkészít egy táblázatot, amely nélkülözhetetlenné válik az asztrológia alkalmazásában.

Az asztrológia szimbólumai:

Az asztrológia szimbólumrendszerként használja fel a bolygókat, csillagokat, csillagképeket. Az égbolt egy szakaszát, a zodiákust, felosztja állatövi jegyekre, amelyek meghatározzák az adott kultúra naptárát is. Az állatövi jegyeket társítják a bolygók helyzetével. Az ókorban öt bolygót ismertek, amiket öt alapvető jellemmel egyeztettek. Mára eltérés van a nyugati és a kínai horoszkóp között. Nyugaton négy elemet ismernek el: föld, tűz, levegő, víz; Kínában pedig ötöt: föld, fém, fa, víz, tűz.

A horoszkóp kialakulása; A nyugati vagy más néven babilóniai asztrológiában 12 állatövi jegy, 10 bolygó és 12 horoszkópház van. Az állatövi jegy megegyezik a csillagképével. A házak, jegyek, bolygók helyzete, illetve egymással bezárt szögük alapján lehet meghatározni a szülött jellemét, életeseményeit.

A horoszkóp szó pontos jelentése "óra-kép". Ennek magyarázata; a Nap, a Hold és a bolygók egy megadott időpontban a Föld egy megadott pontjáról látható elhelyezkedését értjük az állatövön. Pontos kiszámításához szükséges a személy születési dátuma, lehetőleg percnyi pontosan. Ha nem tudjuk a pontos időpontot, többféle eseményből utólag korrigálni lehet a születési percet. A jó horoszkóphoz ez elengedhetetlen